Horváth Berény Bese vagyok, immáron hatodéves lelkész szakos hallgató a Károli Gáspár Református Egyetem Hittudományi Karán. A képzési követelményeknek megfelelően ezt a hatodik évet a hallgatók egy gyülekezetben töltik gyakorlaton. Én ezt a gyülekezeti gyakorlatot Békásmegyeren végzem szeptembertől június végéig. Én kértem meg Nagytiszteletű Sipos Aba Álmost, hogy adjon számomra erre lehetőséget. A presbiterekkel való egyeztetés után pedig az a döntés született, hogy lehetőséget adnak a számomra, és így ezt a gyakorlati évet Békásmegyeren végezhetem. Ezúton is hálásan köszönöm, hogy fogadnak erre az időszakra!
Azért is ide szerettem volna jönni, mert meggyőződésem, hogy ha valahol, akkor Békásmegyeren, tiszteletes úr mellett tudok tanulni, csiszolódni a lelkészi hivatásra és pályára. Fontos élményem volt az, amikor 2024-ben legátusként szolgálhattam a gyülekezetben; az ott szerzett tapasztalatok is abba az irányba vittek, hogy ide jöjjek. Továbbá az a teológiai irány, tanítás, ami a gyülekezetet meghatározza, az én teológiai gondolkodásomhoz is közel áll. Remélem, itt-tartózkodásom során hasznára tudok lenni a gyülekezet lelki épülésének. A gyakorlathoz hozzátartozik a gyülekezeti szolgálatokban való részvétel és bizonyos számú alkalom megtartása: így a vasárnapi istentisztelet, bibliaóra, ifjúsági alkalmak, hitoktatás, illetve szentségi (sakramentális) és eseti (kauzális) események.
Magamról:
2002. január 7-én születtem Csepelen, szüleim, Horváth László és Szabó Krisztina negyedik gyermekeként. Öten vagyunk testvérek, van még egy öcsém. Csepelen nevelkedtem, és egészen gimnazista koromig itt is jártam iskolába. A családom nem járt gyülekezetbe, és nem
foglalkozott a hittel, Istennel, Krisztussal, valamint a Szentírás tanításaival. Szüleim a kilencvenes években ugyan tagjai voltak a csepel-központi gyülekezetnek, ahol presbiterek is voltak, ám időközben sajnos eltávolodtak az egyháztól.
Mégis, engem egészen fiatal koromtól kezdve foglalkoztatott az a kérdés, hogy mi az értelme és a célja az életemnek. Emiatt korán elkezdtek érdekelni a különféle vallások tanításai és megközelítései. Az igazán nagy fordulat tizenöt éves koromban jött el, amikor is egy barátom javaslatára elmentünk megnézni a csepel-királyerdei gyülekezet vasárnapi istentiszteletét. Aztán ott is maradtunk. Az ott hallottak lekötötték a figyelmemet, és felkeltették az érdeklődésemet. Egy idős presbiter hívására pedig csatlakoztam az akkor induló kátécsoporthoz. A káté, a kátéórák, illetve az, hogy elkezdtem olvasni, majd végig is olvastam a Bibliát, mind részei voltak annak, hogy mintegy két év után, 2019 májusára ki tudtam mondani: én értem, az én bűneimért is meghalt Krisztus. Én is az Ő megváltottja vagyok, és szeretném követni Őt, alamint az Ő tanításait az életemben. Ebben az időszakban kaptam meg az elhívásomat a lelkészi szolgálatra. Arra kaptam indíttatást, hogy menjek, és hirdessem az evangéliumot, Krisztus dicsőségét. Azt, hogy van bocsánat a bűnökre, van kegyelem, és van örök élet Krisztusért – egyedül és kizárólag az Ő érdeméért. Megértettem továbbá, hogy feladatom van a gyülekezet tagjainak lelki támogatásában, a keresztyéni értékek átadásában, Isten igéjének tolmácsolásában és a hitbeli igazságok tanításában.
A 2026 nyári gyülekezeti héten szerzet élményekről:
Tiszteletes úr invitált, hogy vegyek részt a július közepén Bagolyirtáson tartott gyülekezeti héten, annak érdekében, hogy minél jobban megismerjem a gyülekezetet. Istennek hála, sok jó beszélgetés adatott meg a számomra és néhány testvért jobban is megismerhetem.
Az előadások – melyeknek központjában az imádság és a Miatyánk állt – úgyhiszem mindanyiunknak, de nekem biztosan épülésre szolgált. Sok értékes, eddig akár nem tudott ismerettel gazdagodtunk ebben a témában. Az esti áhítatok pedig szépen kerekítették le napjainkat. Különösen is a reggeli közös bibliaolvasás és igetanulmányozás volt számomra kedves. Jó volt hallani azt, hogy a testvérek miket láttak meg az igében, mi volt egy olyan mondat vagy szó, ami megragadta őket.
A lelki feltöltődésben segített engem ez a pár nap, hálás vagyok azért Istennek, hogy a testvérekkel lehettem egy igazán szép, nyugodt környezetben.


