Ajánló

Legfrissebb album

Gyulekezet

Kedves Testvérek, Érdeklődők!

 

Örömmel értesítjük Önöket, hogy templomunk újra megnyílik rendszeres és nyilvános istentiszteletek megtartására.

Első nyilvános istentiszteletünket május 31-én, Pünkösd-vasárnap 09:30 órai kezdettel tartjuk.

Bővebben...

"Jézus él! Bízzunk benne!"

13 Tanítványai közül ketten aznap egy faluba mentek, amely Jeruzsálemtől hatvanfutamnyira volt, és amelynek Emmaus a neve,
14 és beszélgettek egymással mindarról, ami történt.
15 Miközben egymással beszélgettek és vitáztak, maga Jézus is melléjük szegődött, és együtt ment velük.
16 Látásukat azonban mintha valami akadályozta volna, hogy ne ismerjék fel őt.
17 Ő pedig így szólt hozzájuk: Miről beszélgettek egymással útközben? Erre szomorúan megálltak.
18 Majd megszólalt az egyik, név szerint Kleopás, és ezt mondta neki: Te vagy az egyetlen idegen Jeruzsálemben, aki nem tudod, mi történt ott ezekben a napokban?
19 Mi történt? – kérdezte tőlük. Ők így válaszoltak neki: Az, ami a názáreti Jézussal esett, aki cselekedetben és szóban hatalmas próféta volt Isten és az egész nép előtt;
20 és hogyan adták át főpapjaink és főembereink halálos ítéletre, és hogyan feszítették meg.
21 Pedig mi abban reménykedtünk, hogy ő fogja megváltani Izráelt. De ma már harmadik napja, hogy ezek történtek.
22 Ezenfelül néhány közülünk való asszony is megdöbbentett minket, akik kora hajnalban ott voltak a sírboltnál,
23 de nem találták ott a testét; eljöttek, és azt beszélték, hogy angyalok jelenését is látták, akik azt hirdették, hogy ő él.
24 El is mentek néhányan a velünk levők közül a sírhoz, és mindent úgy találtak, ahogyan az asszonyok beszélték; őt azonban nem látták.
25 Akkor ő így szólt hozzájuk: Ó, ti balgák! Milyen rest a szívetek, hogy mindazt elhiggyétek, amit megmondtak a próféták!
26 Hát nem ezt kellett-e elszenvednie a Krisztusnak, és így megdicsőülnie?
27 És Mózestől meg valamennyi prófétától kezdve elmagyarázta nekik mindazt, ami az Írásokban róla szólt.
28 Így értek el ahhoz a faluhoz, amelybe igyekeztek. Ő azonban úgy tett, mintha tovább akarna menni.
29 De azok unszolták és kérték: Maradj velünk, mert esteledik, a nap is lehanyatlott már! Bement hát, hogy velük maradjon.
30 És amikor asztalhoz telepedett velük, vette a kenyeret, megáldotta, megtörte és nekik adta.
31 Ekkor megnyílt a szemük, és felismerték, ő azonban eltűnt előlük.
32 Ekkor így szóltak egymáshoz: Nem hevült-e a szívünk, amikor beszélt hozzánk az úton, amikor feltárta előttünk az Írásokat?
33 Még abban az órában útra keltek, és visszatértek Jeruzsálembe, ahol egybegyűlve találták a tizenegyet és a velük levőket.
34 Ők elmondták, hogy valóban feltámadt az Úr, és megjelent Simonnak.
35 Erre ők is elbeszélték, ami az úton történt, és hogy miként ismerték fel őt a kenyér megtöréséről.

(Lukács 24,13-35)

 

 

"Ne keressétek a holtak között az élőt!"

1 A hét első napján pedig kora hajnalban elmentek a sírhoz, és magukkal vitték az elkészített illatszereket.
2 A követ a sírbolt elől elhengerítve találták,
3 és amikor bementek, nem találták az Úr Jézus testét.
4 Amikor emiatt tanácstalanul álltak, íme, két férfi lépett melléjük fénylő ruhában.
5 Az asszonyok megrémültek, és a földre szegezték tekintetüket, de azok így szóltak hozzájuk: Miért keresitek a holtak között az élőt?
6 Nincsen itt, hanem feltámadt. Emlékezzetek vissza: megmondta nektek még Galileában,
7 hogy az Emberfiának bűnös emberek kezébe kell adatnia és megfeszíttetnie, de a harmadik napon fel kell támadnia.
8 Ekkor visszaemlékeztek szavaira,
9 és visszatérve a sírtól, hírül adták mindezt a tizenegynek és a többieknek.
10 A magdalai Mária, Johanna, valamint a Jakab anyja, Mária és más, velük lévő asszonyok elmondták mindezt az apostoloknak,
11 de ők üres fecsegésnek tartották ezt a beszédet, és nem hittek nekik.
12 Péter azonban felkelt, elfutott a sírhoz, és amikor behajolt, csak a lepedőket látta ott. Erre elment, és csodálkozott magában a történteken.

(Lukács 24,1-12)

 

 

"Hogyan értelmezzük Nagypéntek eseményeit?"

 

9 Azután ezt a példázatot mondta a népnek: Egy ember szőlőt ültetett, és munkásoknak adta bérbe, majd hosszú időre idegenbe távozott.
10 És amikor eljött az ideje, elküldött a munkásokhoz egy szolgát, hogy adják oda neki a részét a szőlő terméséből. De a munkások megverték, és üres kézzel küldték el.
11 Azután egy másik szolgát küldött, de azt is megverték, megalázták, és üres kézzel küldték vissza.
12 Majd egy harmadikat is küldött, de ezt is megsebesítették és kidobták.
13 Akkor így szólt a szőlő gazdája: Mit tegyek? Elküldöm szeretett fiamat, őt talán meg fogják becsülni.
14 De mikor meglátták őt a munkások, így tanakodtak egymás között: Ez az örökös! Öljük meg őt, hogy mienk legyen az örökség!
15 És kidobták a szőlőből, majd megölték. Vajon mit fog velük tenni a szőlő ura?
16 Eljön, és elpusztítja ezeket a munkásokat, a szőlőt pedig másoknak adja.

(Lukács 20,9-16)

 

 

A felvétel hanganyaga letölthető mp3 formátumban is honlapunkról.